Most talán a legizgibb sajtról lesz szó, amit mindenki ismer legalább névről, de mégsem tudunk róla sokat.
Kezdem a roquefort politikai szerepvállalásával.
1999-ben az USA berágott az EU-ra, amiért az nem akarta a hormonkezelt marhahúsát megvenni, aminek következtében a roquefort (és még néhány európai luxustermék, például a libamáj) áfáját 100%-ra emelte. Ezután történt José Bové helyi paraszt híres McDonalds'-rombolása Millau-ban, aki 3 hónap börtönnel fizetett ezért, cserébe mára EP-képviselő lett belőle. Ő egy igazi globalizáció-ellenes arc, aki meg azért lett ideges, mert folytatni szerette volna a hagyományokat, és nem amerikai egyenszart enni.
Hogy az amcsik miért pont egy kis faluval toltak ki nagyon, ha az egész EU-ra haragudtak, azt őszintén nem tudom, de a helyzet tovább durvult 2009-ben, amikor a Bush kormányzat egyik utolsó lépéseként 300%-ra emelte az adót. A kanadaiak ennek nagyon örültek, ahogy az egy youtube videó kommentjében látható, mert ezután őrült olcsón jutottak roquefort-hoz (:
Pár hónappal később Obama kiköszörülte a csorbát, azzal a feltétellel, hogy Európa több amerikai marhát vesz - ezúttal hormonok nélkül.
Ebből a kis sztoriból is láthatjuk, hogy nem egy huszadrangú sajttal van dolgunk, de az is árulkodó lehet, hogy szerényen csak "a sajtok királya - a királyok sajtja" szlogent emlegetik neve hallatán. A következő posztban lesz szó konkrétan a sajtról: annyi mindent lehet róla mesélni, hogy nem szeretnék egy maratoni bejegyzést.
